Van egy érdekes álláspont, amelyet magam is osztok és ami szerint az érettségi feltétele kellene, hogy legyen némi munkatapasztalat. Ez már évek óta a szívügyem, és a kormány is fölvette a célkitűzések közé. A jövőben várhatóan majd néhány napot kell igazolni, az én nézetem pedig az volt, hogy a felsőoktatási tanulmányhoz kössük ezt a kötelezvényt: tehát ne mehessen főiskolára vagy egyetemre, aki nem tud legalább egyéves munkaviszonyt fölmutatni.

Tudom, hogy ezen nagyon könnyű fölháborodni, tessék csak. Azonban ennek számtalan előnye lenne. Jelenleg a gazdaságot kőkeményen sújtja a tény, hogy huszonöt éves vagy idősebb emberek még pályakezdők, valódi munkatapasztalat híján kerülnek ki az iskolapadból. Sosem dolgoztak például irodai környezetben vagy csapatban, nem kellett másokhoz, egy főnökhöz vagy kollégához igazodniuk. Érdemes volna a felnőtt életük kezdetén megízlelni, milyen érzés bérért dolgozni – sőt akkor még azt is megtanulnák, milyen kevés pénzért dolgozni. Talán komolyabban is vennék a felsőoktatás éveit.

A fejekbe paszírozott tudás édeskevés, ha nincsen mellette alázat a munkával kapcsolatban, ha nincsen tapasztalat arról, hogy mit jelent a felelősségteljes munka. Milyen határidőre, a kért minőségben, a főnök szava szerint dolgozni. Ez is lenne olyan érték, mint amit a felsőoktatásban megkap a diák, s nagyon jó szűrőként is működne. Aki csak alibiből tanul, hogy dolgozni ne kelljen, nem úszná meg a munkát. Mert az embert egyebek mellett az különbözteti meg az állatoktól, hogy képes a munkára, képes értéket teremteni.

Szerző: L.R. 

Érzékeny témát feszeget, kiverte nálad a biztosítékot?

Ha szeretnéd, hogy a Te írásod is megjelenjen, küld el az amikorulvesz@gmail.com e-mal címre!

Lájk, megosztás, komment!!!

Kövess minket a facebookon is: http://www.facebook.com/pages/Ami-k%C3%B6r%C3%BClvesz/236918586422675?ref=tn_tnmn